Negyedik - Vízesés

Sziasztok!

Srácok bakker összekevertem a dolgokat. A fejezet ami az ötödik és a vacsora címet viseli az előzőhéten került ki, de akkor ennek a negyediknek kellett volna. Bocsánat nem tudom mit csináltam. Szóval itt van már jól beszámozva... és akkor ez után jön a ötödik amit töröltem majd újra felraktam szóval már sorban vannak. Köszönöm a plusz egy feliratkozót és ma még lesz egy közvélemény kutasásos bejegyzés. Jó olvasász xx Maya

- Lin mennem kell – néz rám fintorogva Zayn, de én csak szüntelen vonszolom a szobám felé. – Ha elkésünk, miattam halott leszek.

- Csak két perc két perc – mormogom szem forgatva. – Vettem neked ajándékot – fordulok végül vigyorogva felé és át nyújtom a szatyrot. 

- Komolyan? – röhögi, el magát mikor meglátja a felsőket. – Ezek eszméletlen jók, köszi Lin – nyom puszit az arcomra és már le is kapja az pólóját, hogy felvegye a kígyós ujjatlant.

Ahogy elmentek a fiúk mi is készülni kezdünk. Gyorsan lezuhanyozok. A hajamat szabadon hagyom és egy egyszerű sminket viszek fel, ami csak szemceruzából, spirálból és egy kis ajak fényből áll. Végül felveszek egy magasabb derekú gatyát egy fehér has pólót, aminek az alján egy csipkés szegély húzódik, erre kapom fel a köntös szerű virágos felsőm majd egy nyakláncot is magamra aggatok és kész is vagyok. A telefonom és még pár fontosabb dolgot a zsebembe tuszkolok és a cipőmbe is belebújok, ami hozzám hűen egy Convers csuka.

- Csajok fél óra és itt a kocsi – kiabálok a nappaliból. A mini bárból magamhoz veszek egy üveg kólát és lehuppanok a kanapéra. – Lányok hallotok? – szólók újra hangosabban.

- Igen-igen – lép ki a szobájukból Eleanor. – Csini vagy – mosolyog rám, amit viszonzok. – De ehhez a szetthez valami más cipő kéne. Nincs bakancsod?

- Mióta kinőttem nem volt időm újat venni – vonok vállat.

- Tegnap vásárolni voltunk – mered rám, mint egy hülyére.

- Oké – nevetek fel. – Megkeresem Zaynét – pattanok fel.

A kocsi hamar megérkezik a Stadionhoz. Sokan vannak oda kint és mivel már oda bent megy a koncert az 5SOS jóvoltából így valószínűleg ők nem vettek jegyet. Az ajtónál álló biztonsági ember hamar beenged minket. Oda bent Paul vár ránk, aki elkísér a srácok öltözőjéhez.

- Sziasztok – lépünk be.

- A srácok jó nagy bulit csapnak – utalok a négy srácra, akiket sikító lány tömeg kísér.

- Az én bakancsom? – lép elém szemöldök ráncolva Zayn.

- Naná – vigyorgok.

- Csini vagy – nyom puszit az arcomra.

Mivel a többiek elfoglalják, a kanapét nekünk csak az egy személyes kanapé marad. Zayn leül, majd az ölébe húz, hátra dől, így én mellkasának támasztom magam féloldalasan. Egyik keze derekamon, a másik combomon pihen.

Sokan vannak, akik mindig is ferde szemmel néztek ránk vagy néznek emiatt. Mi sose szégyenlősködünk egymás előtt. Mindegy akár hány évesek vagyunk Zayn az, akiben feltétel nélkül megbízok, és nem félek, hogy kinevet vagy leszól amiatt, ahogy esetleg kinézek. Legyen az ruhában vagy a nélkül.

- Héj – szorítja meg a combom – min gondolkozol?

- Semmin – mosolygok rá vállat vonva.

A srácok eszméletlen bulit csaptak közben nem meghazudtolva önmagukat. Valaki mindig ontja a hülyeségeit ha épp nem énekel. Csak egy szokásos One Direction koncert ahol a srácok emelgetik, egymást birkóznak, kifigurázzák a közönséget vagy csak spontán a másiknak énekelnek. A rajongók sikítanak és tombolnak, mi meg majd megsüketülünk mellettük egy méterre.

Eleanor felé fordulok háttal a színpadnak, hogy megnézzem milyen képeket készített. Felsikítok, ahogy valami hideg ér a nyakamhoz és a hajamba. Víz csurog, le az arcomon mire dühösen fordulok meg. Zayn röhög a hasát fogva egy üveggel a kezében.

- Ezért még kapsz! – kiáltok fel neki reménykedve, hogy meghallja. Észreveszem, magam a kivetítőn elfolyt sminkel egy boszorkányra hasonlítva. Én is hangos nevetésbe kezdek saját látványomon. A rajongók őrjöngeni kezdenek, így a forrást kezdem keresni.

- Héj az, az enyém! – panaszkodik Liam.

Zayn épp felénk tart a szakadékban ahol állunk, és ami helyet ad a színpad és a rajongókat elválasztó kordon között. Egy törölközőt dob a fejemre, ami ezek szerint Lié. Örül módjára törlés céljával borzolni kezdi a hajam.

- Elég már – tolom el nevetve a kezét. Rám kacsint majd egy biztonságis segítségével visszaugrik a színpadra. Észreveszek egy kislányt, aki sóvárogva néz a kezemben lévő törölközőre. Mosolyogva indulok el felé és oda nyújtom neki. Boldogan szorítja magához majd csillogó szemekkel kezdi el mutogatni valószínűleg a nővérének.

- Szörnyen nézel ki – röhög fel Eleanor mire megforgatom a szemem. Gyorsan a hajamba túrok és megtörlöm a szemem alatt, de nem nagyon érdekel, hogy nézek ki.

A koncert végeztével a fiúk még egy csomó képet és autogramot is kiosztanak az 5SOS-al együtt. Mikor végre el tudunk szabadulni egy nagy fekete kocsi, visz mindenkit vissza hotelba. Úgy tűnik, a fiúkat életben tartja az adrenalin, mert egyikük se fáradt, sőt inkább pörögnek és bullit terveznek a szobánkban. A recepciós srác elég érdekes néz, ránk mikor közöljük a rendelésünk illetve, hogy félóra múlva mit hozzanak fel hozzánk.

Mivel gyors akarok lenni ezért az első kezembe akadt ruhákat kapom fel. Ami történetesen a Zaynnek vett Nirvanas ujjatlan és egy rövid pamut gatya, ami kis se látszik a póló alól.

- Most kaptam, de te már is lenyúlod? – néz rajtam végig Zayn ahogy kilépek mellé a teraszra.

- Lehet, vissza se adom – vigyorgok, majd meggyújtok egy szál cigit.

- Csak szeretnéd megtartani – nevet fel rekedten.

Ashton képtelen elengedni. Egyik számot táncoljuk át a másik után, míg a többiek isznak és beszélgetnek. Ez aztán a nagy buli. Nevetve forgok fogva Ash kezét hírtelen ránt vissza magához. Mellkasának ütközök és képtelen vagyok abba hagyni a nevetés.

- Héj haver mi van a pincér lánnyal? – szól Calum Ashtonnak aki mogorván néz vissza rá.

- Az, hogy én tudok bulizni nem úgy, mint ti. És csak irigyek vagytok, mert Linnel táncolhatok – válaszolja, a fiún én meg csak bólogatok. Úgy érzem a pia megtette a hatását, de még részeg se vagyok. Határozottan ez a jó állapot.

- Azért ne feledd, hogy a húgomról beszélsz – teszi fel figyelmeztetőileg a mutatóujját Zayn ahogy mi is csatlakozunk hozzájuk.

- Hölgyeim és Uraim! Zayn Malik a féltő báty szerepében – mutat Louis Zayniere miközben a sörös üvegét mikrofonnak használja.

- Ne feledd neked is van húgod – morogja Zayn, de a mosoly a szája szélén bujkál.

Sokadik próbálkozásra végül sikerül a fiúkat a saját lakosztályukba küldeni és Liam minket is rá tud venni, hogy lenyugodjunk. Én egy tál popcornal a kezemben megyek Zayn szobájába. Az ágyon ül a tévében valami vígjáték megy.

- Szia – ülök le mellé és kettőnk közé rakom a nasit. – Aludnunk kéne – nevetek fel – ha holnap nem leszünk fent időben mindketten kapni fogunk.

- Nem baj. Megéri – von vállat.

- Ezt, hogy érted? – ráncolom a szemöldököm.

- Megéri Liam vagy Paul szidását hallgatni, ha az oka az, hogy veled töltöttem az időt – mosolyog. A fülem mögé tűrök egy tincset és zavartan a tévé felé fordítom a tekintetem. Erre nem tudok mit mondani.

- Hiányzott már ez – suttogom. – Hogy együtt legyünk beszélgessünk – pillantok rá félve, hogy mit szól a hírtelen érzelem kitörésemhez.

- Nekem is nagyon hiányzott – nyom puszit az arcomra.

Végül a félig üres tálat a földre száműzi, és lejjebb tekeri a lámpa fényét így gyenge félhomály borít be minket.

- Jó éjszakát Bad boy – férkőzök még jobban ölelésbe.

- Neked is kicsi lány – morogja a hajamba egy puszi után.

Reggel, ahogy sejtettem szinte mindenki ránk várt. Zayn még a haj zseléjét kereste mikor a többiek már az ajtóban toporogtak és én épp öltöztem. Niallt alig lehetett lenyugtatni Liamnek fel kellet hívnia Pault, hogy hozzon valami kaját, mert a szöszi éhes hal. Hallottam Harry felkiáltását, ha már Louis ül, akkor ő is leül.

Szerintem mindenki megkönnyebbült mikor már a gép felszállt és úton voltunk Svédországba.